Egy weboldal megjelenítése sok apró munkából áll: adatbázis-lekérdezések, sablonok összeállítása, képek kiszolgálása. A gyorsítótár ezeket az eredményeket megőrzi, így a következő látogatónak már a kész változat megy ki. A különbség gyakran több száz ezredmásodperc.
Több rétegben működik: a böngésző tárolja a képeket és a stíluslapokat, a szerver a kész oldalrészeket, az alkalmazás pedig a gyakran használt adatokat a memóriában. A rétegek egymásra épülnek.
A gyorsítótár igazi kérdése nem a tárolás, hanem az ürítés: a tartalom módosításakor a régi változatnak el kell tűnnie, különben a szerkesztő a frissítés után is a régi oldalt látja.